In the routine...

Reggel (12:30) amikor felkeltem, már nagyon elegem lett a bőröndben lakásból, így minden éhségem ellenére (mivel a főzéshez be kell vásárolni, meg az egyelőre gusztustalan konyhát kitakarítani, meg elmosogatni előtte, a városban minden drága, a szendvicseket meg egyszerűen unom, nem egyszerű jóllakottnak lenni. (De nyugi, már normalizálódik a helyzet, az angol lány kitakarította tegnap az überbüdös hűtőt, amiért nagy hálával tartozom neki – a szerk.)) kitakarítottam a szobám és rendet raktam benne. Juhéj! Így már csupán 2 percbe telik átöltözni alkalmanként, nem pedig 15. Big difference. Tény mondjuk, hogy utána akármennyit ettem is, félbevágott litván ló módjára üres maradt a fél gyomrom, miközben jóllakott voltam. Utána elmentem a városba művészellátót keresni mert úgy döntöttem, poszterek helyett a fele pénztárcámat inkább színes lapokra meg filcekre verem el, és így dekorálom ki a szobám fehér falát. Hátha javít valamit a rajzképességemen too. Igyekszem rávenni a többieket is, hogy rajzoljanak 1-1et a szobámba.

Nah de íme a várva várt magyarázat arról, hogy kik is azok a többiek. Tehát: egyelőre heten vagyunk a lakásban, ami azért nem lehetetlen, mert a többi valenciai lakással ellentétben ez kettő, ami össze van nyitva. Még  lehet, hogy lesz egy nyolcadik, meg talán még egy. De a jelenlegi felállás szerint a hat lakótársam:

Lynsey, az angol lány, aki a mellettem levő szobában lakik, és spanyol meg portugál nyelv szakos, Manchesterből, egy évre jött.

Elise, a belga lány, aki kommunikáció szakos, Brüsszelből, és fél évre jött.

Mike, a francia srác, aki nem erasmusol már, hanem kvázi ittmaradt, 4 éve lakik Valenciában, és saját szervezete van, amivel a bulikat meg egyéb programokat szervezi. Nagyon aranyos, de néha hajlamos az ember azt hinni, hogy tényleg CSAK a bulik miatt maradt itt. Imád főzni, csak mindig kupit hagy maga után.

Diego, az olasz srác, aki ha jól értettem a szakdogáját írja itt, meg kutat hozzá az egyetemen, építőmérnöknek tanul, Milánóból jött.

Pedro, a spanyol srác, aki nem erasmusol (nyilván), hanem a régi lakótársai elmentek ecélból, ő meg úgy döntött összeköltözik egy évre erasmusosokkal.  Gazdaságot (asszem menedzsmentet) tanul egy magán egyetemen, és mindig elfelejtem honnan jött. J

Matthias, aki német, és most az egyetemem (UPV) Gandiai campusán van (80 km-re innen) egy 3 hetes intenzív spanyol nyelvi kurzuson, így róla semmit nem tudok.

Folytatván a nap történéseit, bementem tehát a városba, ahol spanyol módra a boltok este 9-ig nyitva voltak. Sajnos a művészellátókról pont lekéstem, de azért megkerestem őket, és egy csomó tök jó dolgot láttam közben, amit mind be is jelöltem a térképen. Láttam például ápiszt, mozikat, jópofa éttermeket, Libanon king, két videótékát, egy majomkenyérfásJ parkot, és kábé az összes monumentot, persze csak kívülről. Gáz…:)

Hazamenvén meg már térkép nélkül is jókor szálltam le egy ismeretlen buszról, asszem kezdek rutinossá válni itt…

Mire hazaértem és vacsit csináltam a „másik” konyhában 3 „plusz” csajt találtam, mind spanyolnak nézett ki, pedig nem is, mint kiderült. Kettő belga volt, tesók, egyikük erasmusol, a másik látogatta. A harmadik egy olasz lány volt, Laura, aki a pármai sonka meg a parmezénsajt városából jött, és eszméletlen vicces. Jah meg még ott volt egy nagyon szép francia lány is, aki 19, de 24-nek néz ki, ami furamód jól áll neki.

Muszáj elmondanom itt, hogy at this pont, már annyira össze vagyunk zavarodva a hispánofranglofónia miatt, hogy nem tudunk egy kétszavas mondatot egy nyelven elmondani, minimum kettő de inkább három nyelvből sikerül csak összerakni, pl.  „I want to know the dinero” vagy a kedvencem, „sixtydos”. Nekik nagyon szokatlan, hogy valaki 2 (esetleg 3) idegen nyelven jól beszéljen, ezért örök téma, hogy hol tanultam meg angolul, franciául és spanyolul, vicces. De amúgy ők is elég jól nyomják ám… Vacsi után Bas-t meg Ring the fire-t játszottunk, az esti diszkómegnyitóra előkészülvén. (aki érti az érti:) A diszkó pedig nem más mint a méltán híres „Indiana”, ami a legmenőbb partyplace @Valencia, most nyitott ki nyár után újra. Csatlakozott hozzánk 1 belga srác, a másik angol meg a svéd lány (Alexa, Annie), meg még egy olasz pár meg három olasz pasas a semmiből bukkant fel, és eltaxiztunk a városba. De flyerek ide vagy oda, egy órás sorban nyomorgás után sem  tudtunk bejutni, mert állítólag tele volt, pedig vagy 100an jöttek ki, még idősek is. Így aztán feladtuk és hazataxiztunk. Elise meg a belga srác bejutottak, de utóbbi (Loic) másnap délelőtt már csak annyira emlékezett hogy a club hatalmas nagy. :D